A legfontosabb tudnivalók arról, hogy mi történhet a védjegy lajstromozása után


Abban az esetben sem dőlhetünk hátra, ha már rendelkezünk lajstromozott védjeggyel, hiszen az adott védjegy oltalma a lajstromozást követően (akár a bejelentés időpontjára visszamenőleg is) megszűnhet. A legfontosabb eljárások, melyek a védjegy oltalmát utólagosan érinthetik, a törlési és a megszűnés megállapítási eljárások.

1. Törlési eljárás

A törlési eljárás célja, hogy a védjegy oltalma keletkezésére visszamenő hatállyal szűnjön meg abban az esetben, ha a védjegy lajstromozására valamely kizáró ok ellenére került sor. A védjegyet törölni kell, ha

  • olyan megjelölésre szereztek védjegyoltalmat, amely a védjegytörvény értelmében nem oltalomképes;
  • a megjelölés valamely abszolút vagy relatív kizáró okba ütközik;
  • a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól vagy az árujegyzék bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott;
  • a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.

Abban az esetben, ha a korábbi, akadályozó védjegy jogosultja elmulasztott felszólalást benyújtani a későbbi bejelentéssel szemben, lehetősége van arra, hogy érdekeit törlési kérelem útján érvényesítse. A védjegy törlését az SZTNH-nál kell kezdeményezni, és a kérelemért a díjrendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni. Az SZTNH döntésével szemben nem fellebbezést, hanem a Fővárosi Törvényszékhez címzett megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani.

2. Megszűnés megállapítása iránti eljárás

A védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárás a következő okok miatt indítható:

  • a védjegy tényleges használatának elmulasztása miatt (gyakran ezt "használat hiánya miatti törlésnek" is hívják)
  • a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált
  • a védjegyjogosult jogi személy jogutód nélkül megszűnt.

2.1. A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnés megállapítása

A védjegyjogosult egyik kötelezettsége, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban használja. Abban az esetben, ha a védjegy jogosultja e használati kényszer ellenére a lajstromozástól számított 5 éven belül nem kezdte meg a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, akkor a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása kérhető. A használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a védjegyét ténylegesen használta. Arról, hogy a bírói gyakorlat szerint milyen használat tekinthető a védjegy tényleges használatának, bővebben az IP Law blog esetjogi gyűjteményéből lehet tájékozódni.

2.2. A védjegy elvesztette megkülönböztető képességét

A megkülönböztető képesség elvesztését abban az esetben lehet megállapítani, ha a védjegyjogosult magatartása folytán a védjegyben szereplő megjelölés a védjegy árujegyzékébe tartozó áruk vagy szolgáltatások tekintetében az adott áruk vagy szolgáltatások szokásos fajtanevévé vált (ilyen például a "jacuzzi", mely korábban védjegyoltalom alatt állt). A tudatos védjegyjogosultak megfelelő eszközökkel megakadályozhatják a védjegyük köznevesülését.

2.3 A védjegy megtévesztővé vált

A védjegy akkor válik megtévesztővé, amikor a lajstromozást követően a védjegy árujegyzékébe tartozó termékek illetve szolgáltatások tekintetében felborul az összhang a megjelölés és az árujegyzék között. A gyakorlatban a megtévesztővé válás általában olyan esetekben merül fel, amikor a megjelölés vagy az árujegyzék az áruk vagy szolgáltatások különleges származására, minőségére vagy fajtájára utal.

védjegy tölése, használat hiánya miatti megszűnés megállapítása, megtévesztővé válás, megkülönböztető képesség elvesztése

->finalize(); ?>