A legfontosabb tudnivalók arról, hogy mi történhet a védjegy lajstromozása után


Abban az esetben sem dőlhetünk hátra, ha már rendelkezünk lajstromozott védjeggyel, hiszen az adott védjegy oltalma a lajstromozást követően (akár a bejelentés időpontjára visszamenőleg is) megszűnhet. A legfontosabb eljárások, melyek a védjegy oltalmát utólagosan érinthetik, a törlési és a megszűnés megállapítási eljárások.

1. Törlési eljárás

A törlési eljárás célja, hogy a védjegy oltalma keletkezésére visszamenő hatállyal szűnjön meg abban az esetben, ha a védjegy lajstromozására valamely kizáró ok ellenére került sor. A védjegyet törölni kell, ha

  • olyan megjelölésre szereztek védjegyoltalmat, amely a védjegytörvény értelmében nem oltalomképes;
  • a megjelölés valamely abszolút vagy relatív kizáró okba ütközik;
  • a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól vagy az árujegyzék bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott;
  • a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.

Abban az esetben, ha a korábbi, akadályozó védjegy jogosultja elmulasztott felszólalást benyújtani a későbbi bejelentéssel szemben, lehetősége van arra, hogy érdekeit törlési kérelem útján érvényesítse. A védjegy törlését az SZTNH-nál kell kezdeményezni, és a kérelemért a díjrendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni. Az SZTNH döntésével szemben nem fellebbezést, hanem a Fővárosi Törvényszékhez címzett megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani.

2. Megszűnés megállapítása iránti eljárás

A védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárás a következő okok miatt indítható:

  • a védjegy tényleges használatának elmulasztása miatt (gyakran ezt "használat hiánya miatti törlésnek" is hívják)
  • a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált
  • a védjegyjogosult jogi személy jogutód nélkül megszűnt.

2.1. A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnés megállapítása

A védjegyjogosult egyik kötelezettsége, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban használja. Abban az esetben, ha a védjegy jogosultja e használati kényszer ellenére a lajstromozástól számított 5 éven belül nem kezdte meg a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, akkor a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása kérhető. A használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a védjegyét ténylegesen használta. Arról, hogy a bírói gyakorlat szerint milyen használat tekinthető a védjegy tényleges használatának, bővebben az IP Law blog esetjogi gyűjteményéből lehet tájékozódni.

2.2. A védjegy elvesztette megkülönböztető képességét

A megkülönböztető képesség elvesztését abban az esetben lehet megállapítani, ha a védjegyjogosult magatartása folytán a védjegyben szereplő megjelölés a védjegy árujegyzékébe tartozó áruk vagy szolgáltatások tekintetében az adott áruk vagy szolgáltatások szokásos fajtanevévé vált (ilyen például a "jacuzzi", mely korábban védjegyoltalom alatt állt). A tudatos védjegyjogosultak megfelelő eszközökkel megakadályozhatják a védjegyük köznevesülését.

2.3 A védjegy megtévesztővé vált

A védjegy akkor válik megtévesztővé, amikor a lajstromozást követően a védjegy árujegyzékébe tartozó termékek illetve szolgáltatások tekintetében felborul az összhang a megjelölés és az árujegyzék között. A gyakorlatban a megtévesztővé válás általában olyan esetekben merül fel, amikor a megjelölés vagy az árujegyzék az áruk vagy szolgáltatások különleges származására, minőségére vagy fajtájára utal.

védjegy tölése, használat hiánya miatti megszűnés megállapítása, megtévesztővé válás, megkülönböztető képesség elvesztése

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések

->finalize(); ?>