Tudnivalók a magyar védjegyek bejelentéséről


1. Mire ügyeljünk a védjegybejelentés megtétele előtt?

Amennyiben védjegyet szeretne bejelenteni, a bejelentés megtétele előtt ajánlatos előzetes védjegykutatást lefolytatni, amelyhez a védjegyek területén jártas szakember (pl. a védjegyek bejelentése terén jártas ügyvéd) igénybe vétele javasolt. Az előzetes védjegykutatással ugyanis el lehet kerülni olyan bejelentés benyújtását, amely más korábbi védjegyével ütközik.

2. Hogyan lehet magyar nemzeti védjegyet bejelenteni?

A nemzeti úton tett védjegybejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti közigazgatási eljárás, nemzeti úton tett védjegybejelentés esetén az oltalom csak Magyarország területére lesz érvényes. Magyar nemzeti védjegy bejelentése akkor célszerű, ha a későbbi jogosult csak Magyarország területén kívánja használni a védjegyet, illetve ha a magyar védjegy alapján nemzetközi védjegyet kíván bejelenteni. A védjegyoltalom tartalmáról a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (röviden: Vt.) rendelkezik, de a legfontosabb tudnivalók, azaz, hogy mi a védjegy fogalma, milyen megjelölések részesíthetők védjegyoltalomban, illetve, hogy milyen eljárások léteznek a védjegy lajstromozása után, az oldalon megtalálhatók.

3. Mit mérlegeljünk a bejelentés előtt? Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?

A magyar védjegyek lajstromozási eljárása bejelentéssel indul, amelyet a papíralapú bejelentés mellett már elektronikusan is meg lehet tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a lajstromoztatni kívánt megjelölést, az árujegyzéket, illetve esetlegesen egyéb mellékleteket (pl. ábrás védjegy bejelentése esetén az ábrát), de fontos, hogy egy bejelentésben csak egy megjelölésre kérhető védjegyoltalom. Fontos az is, hogy az árujegyzéket szűkíteni lehet, bővíteni azonban nem. Emiatt különös gondossággal kell a védjegy árujegyzékét összeállítani, hiszen ha az árujegyzéket túl szűken határozzuk meg, akkor amennyiben a későbbiekben a védjegyet más, további árukra vagy szolgáltatásokra kívánjuk használni, egy új bejelentés megtételére lesz szükség. Amennyiben viszont az árujegyzék túl tágan kerül meghatározásra, az növelheti az ütközés veszélyét más védjegyekkel szemben és amennyiben olyan árukra vagy szolgáltatásokra igényelnek oltalmat, amelyek tekintetében a védjegyet a későbbiekben nem használják, adott esetben a védjegy oltalma a nem használt árukra vagy szolgáltatásokra használat hiánya miatt meg is szüntethető.

4. A lajstromozási eljárás folyamata

A bejelentés benyújtása után az SZTNH megvizsgálja, hogy a bejelentési nap elismerhető-e, megfizették-e a bejelentési díjat, illetve elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát. A védjegybejelentésért a 19/2005. (IV.12.) GKM rendeletben (röviden: díjrendelet) meghatározott összegű díjat kell fizetni, a vonatkozó díjakról tájékoztató az SZTNH oldalán elérhető. Jelenleg egy védjegy esetében 3 osztályig a bejelentési díj 74.800,- Ft.

Sajnos meg kell jegyezni, hogy bizonyos cégek megtévesztő - gyakorlatilag a bejelentések benyújtása után automatikusan - megtévesztő fizetési felhívásokat küldenek a védjegybejelentők részére. A levelek első ránézésre bejelentési díjakra vonatkozó hivatalos számlának tűnnek, de a levél küldője általában csak valamilyen adatbázisba bekerülést ajánl és a levélben megjelölt díj megfizetése ellenében. Amennyiben kérdése van, hogy az ön által kapott levél hivatalos számla, vagy ilyen megtévesztő felhívás, forduljon bátran az oldal üzemeltetőjéhez a kapcsolat menüpont alatt megjelölt email címen. 

Ha a bejelentés megfelel az alaki vizsgálat során ellenőrzött követelményeknek, az SZTNH kutatást végez a korábbi jogokkal összefüggésben, melynek eredményéről kutatási jelentést készít, amelyet megküld a bejelentő részére. Ezután a bejelentés meghirdetésére kerül sor a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A bejelentés meghirdetésének időpontjától számított 3 hónapon belül - jellemzően korábbi azonos vagy hasonló védjegy alapján - a korábbi jog jogosultja felszólalást nyújthat be a bejelentés ellen. Amennyiben a felszólalás sikerre vezet, a védjegy nem kerül lajstromozásra.

Ha a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az SZTNH a megjelölést védjegyként lajstromozza és védjegyokiratot állít ki, amelyhez csatolja a védjegy lajstromkivonatát. A védjegyeljárás kb. 6 hónapot vesz igénybe, feltéve, ha a lajstromozási eljárás valamilyen ok miatt "meg nem akad" (pl. felszólalás). Az oltalom a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal, a lajstromozással keletkezik és 10 évig tart. A magyar nemzeti védjegyek lajstromozási eljárását a következő folyamatábra foglalja össze:

 védjegy bejelentési eljárás

->finalize(); ?>