Tudnivalók a védjegyek nemzetközi bejelentéséről


1. Mi a Madridi Rendszer?

A védjegyek nemzetközi lajstromozását a Madridi Rendszer szolgálja, amelynek alapvető szabályait a Madridi Megállapodás és Madridi Jegyzőkönyv tartalmazza. A rendszert a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (WIPO) adminisztrálja. Ez a megoldás főként azon bejelentők számára előnyös, akik több, nem az Európai Unióhoz tartozó országban kívánnak oltalmat szerezni. Értelemszerűen a Madridi Rendszer alapján olyan országokban lehetséges bejelentést tenni, amelyek csatlakoztak a Madridi Rendszerhez. A Madridi Rendszerhez csatlakozott országok listája a WIPO honlapján elérhető.

2. Mik a legfontosabb tudnivalók a védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatban?

A nemzetközi bejelentés eltér a magyar és az európai uniós védjegy bejelentési eljárásától, ugyanis ez nem egy egységes eljárás, mint a magyar nemzeti vagy az európai uniós. A nemzetközi bejelentés esetében az oltalom csak azokra az országokra fog kiterjedni, amelyeket díj ellenében kifejezetten megjelöl a bejelentő, tehát automatikusan nem terjed ki az oltalom a Madridi Rendszerhez csatlakozott összeg tagállamra. Nem azonos a tagországok esetében a bejelentési díj, a konkrét díjakról a WIPO oldalán található kalkulátor segítségével lehet tájékozódni. A magyar és európai uniós védjegyek bejelentésétől eltérően a nemzetközi bejelentések esetében mindig szükség van valamely nemzeti (vagy európai uniós) alapvédjegyre (vagy védjegybejelentésre), amelyek más országokra történő kiterjesztését lehet kérni. Az eljárás két szakaszra tagolódik: az első szakasz a bejelentés benyújtásától a védjegy nemzetközi lajstromozásáig tart, a második szakasz azon országok nemzeti hivatalai előtt folyik, amelyek tekintetében a védjegy kiterjesztését kérték, ugyanis a nemzeti hivatalok végzik el a védjegyek tekintetében az érdemi vizsgálatot.

3. Hogyan zajlik a nemzetközi bejelentési eljárás?

A tagállami hivatal (Magyarországon az SZTNH) a hozzá benyújtott kérelmet - ha nem szenved olyan hiányosságban, amely miatt a továbbításra nem kerülhet sor - továbbítja a WIPO nemzetközi Irodájához, amely a megjelölést az alaki vizsgálat és az árujegyzék ellenőrzése után lajstromozza és hivatalos lapjában meghirdeti. Ebben az esetben - eltérően a magyar és az európai uniós védjegyektől - a lajstromozás nem jelenti az oltalom végleges megadását. A második szakaszban a kiterjesztésben megjelölt nemzeti hivatalok a lajstromozástól számított egy éven belül (egyes országokban 18 hónapon belül) kifogást emelhetnek a lajstromozással szemben, amelyet a WIPO-n keresztül küldenek meg a bejelentőnek. A bejelentőnek ekkor lehetősége van eldönteni, hogy mégis "kéri-e az adott országban az oltalmat", vagy "hagyja veszni azt az országot". Amennyiben nem érkezett kifogás az adott nemzeti hivataltól vagy ha a bejelentő eleget tesz a hivatali kifogásban foglaltaknak, a megjelölés lajstromozására kerül sor, amely a nemzeti bejelentésekkel azonos oltalomban részesül. A bejelentési eljárás lépéseit a következő ábra szemlélteti:

  védjegy nemzetközi lajstromozás folyamatábra, madridi rendszer védjegy bejelentés

4. Mennyi a nemzetközi védjegy oltalmi ideje?

A nemzetközi védjegy oltalmi ideje egységesen 10 év, mely oltalom a magyar nemzeti és európai uniós védjegyekhez hasonlóan korlátlan számban meghosszabbítható.

 

->finalize(); ?>